Amikor az önszeretet szokássá válik
Üdvözöllek a tizenhetedik napon.
Az önszeretethez való visszatérés
Az önszeretet sokszor nem azért nehéz, mert ne lenne rá szükségünk, hanem mert nem ezt tanultuk meg először.
Megtanultuk, hogyan legyünk szerények.
Hogyan ne zavarjunk.
Hogyan tegyük magunkat a sor végére – észrevétlenül, magától értetődően.
A belső hang, amely kritizál, siettet, vagy elhallgattat, gyakran régebbi, mint hinnénk.
Nem rosszindulatú – csak megszokott.
És amikor elindul az önismeret, az önfejlődés útja, sokszor azt hisszük, hogy most már „tudnunk kellene jobban szeretni magunkat”.
De az élet közben zajlik.
A régi gondolatok visszatérnek.
A robotpilóta időről időre újra átveszi az irányítást.
Ez nem kudarc.
Ez része a folyamatnak.
Tudatos visszatérés
A mai hanganyag abban segít, hogy észrevedd azt a pontot, ahol már nem automatikusan reagálsz, hanem választásod van.
Hallgasd meg olyan időben, amikor nem kell sietned.
Ha elkalandozol, az is rendben van.
Ha egy mondat különösen megérint, nyugodtan időzz el vele.
Ez nem teljesítmény.
Ez kapcsolat – önmagaddal.
17. nap - Amikor az önszeretet szokássá válik
Most már van egy eszközöd:
a tudatosságod.
Ez nem azt jelenti, hogy mindig nyugodt leszel, vagy hogy minden helyzetben „jól” reagálsz.
Azt jelenti, hogy észreveszed: miként beszélsz magaddal, hogyan éled meg a napodat, és mikor van szükséged arra,
hogy visszatérj a belső békédhez.
Az önszeretet nem állandó érzés.
Hanem egy irány, amelyhez újra és újra vissza lehet találni.
Ma csak ennyit figyelj meg:
Mi segít most abban, hogy egy kicsit kedvesebb legyél magadhoz?
Nem kell nagy dologra gondolni.
Elég egy apró felismerés.
Vagy az is, ha ma nincs válasz.
A folyamat nem lineáris.
És nem kell sietnie.
Holnap innen folytatjuk.
Ugyanazzal a figyelemmel.
Ugyanazzal a megtartással.
Ha kérdésed, észrevételed vagy visszajelzésed van, írhatsz a hello@valtozokorienem.hu címre – minden üzenet fontos és értékes!
Szeretettel,
a Változókori Éned